Néhány szó a jógáról
Még manapság is előfordul, hogy ha valaki a jógát említi, az emberek egy kitekeredett pózban meditáló fura figurát képzelnek el. Gyakran kapjuk meg mi, jógázók is ezt a kérdést: „És a nyakadba tudod már tenni a lábad?” Egyrészről helytálló a feltételezés, hogy a jóga művelői nemcsak, hogy egészségesebb, gyémánt keménységű és egyre hajlékonyabb testre tesznek …
Egyrészről helytálló a feltételezés, hogy a jóga művelői nemcsak, hogy egészségesebb, gyémánt keménységű és egyre hajlékonyabb testre tesznek szert, másrészről viszont a jóga túlmutat azon, hogy csupán egy rendkívül hatékony edzésmódszerként tekintsünk rá.
A jóga célja az elme lecsendesítése, hogy torzulásmentesen meghalljuk a Belső Hang tévedhetetlen tanácsait.
– Pramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza
A jóga a szanszkrit judzs szóból ered, mely egységet, egyesítést, egyesülést jelent az egyéni lélekkel (Átma) és az univerzális lélekkel (Prámatma). Másik jelentése igába vonni, vagyis uralni mind az elmét, mind pedig a testet. A jóga, mint ősi indiai vallásfilozófia, elsősorban egy fejlődési folyamat. Feladata az életerő legoptimálisabb felhasználása, amelyre a test és a lélek csak együtt képes. A jóga célja az egész emberi lényünket átható összefüggések keresése, felismerése és megértése.
A jógafilozófia szerint az emberi test kincs, s elherdálása a karma törvényének súlyos megsértése. A jóga ezért megtanít minket arra, hogyan vigyázzunk testünkre, és tudatosítja bennünk azt a fontos felismerést, hogy az „Én” nem azonos testünkkel, amit csak kölcsön kaptunk mostani életünkre. Folyamatos gyakorlásával számos rég elfelejtett képességhez juthatunk hozzá. Szervezetünk irányíthatóvá válik, szembeszáll a betegségekkel, könnyebben regenerálódik és ellenáll az öregedés hatásainak. A jóga által képesek leszünk környezetünkből energiát gyűjteni, gondolataink irányíthatóvá, átláthatóvá, ellenőrizhetővé válnak. Mi mást is kívánhatnánk még?