A jóga eredete
A jóga eredete az ókori Indiába nyúlik vissza Kr. e. 3000 – 1800 között. Az első írásos feljegyzéseket a Kr.e. 1000 és 600 közötti időből származnak. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr.e. 1200 és 1500 között írtak.
A védák szerint a jógát az óriási, mindennél lenyűgözőbb, jég koronázta Himaláján lakó Síva, az örök pusztulás és újjászületés titokzatos misztériumának istene, a Nagy Aszkéta alkotta. Ez az isteni jógi állítólag nyolcmillió négyszázezer lehetséges emberi testtartásból kiválasztott 200 hasznos pózt, és ezeket az ún. ászánákat az embereknek ajándékozta. A valóságban azonban a jóga nem Sívának az ajándéka, hanem a fejlett kultúrájú, ősi, távol-keleti indoárja népek tapasztalatainak az eredménye.
Ismeretes, hogy a távoli Keleten, így az Indus és a Gangesz termékeny síkságain is, már ötezer évvel ezelőtt hatalmas birodalmak léteztek. Fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek, és az emeletes, fürdőszobás házakból álló, vízvezetékes, csatornás városokban kialakult az ipar, a kereskedelem, a művészet és a tudomány.
A jóga első művelői ezeknek az ősi, bámulatra méltó birodalmaknak a lakói voltak.
Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
– Bölcs Salamon
Az ősi idők jógaismerete hosszú időn át íratlan formában szállt nemzedékről nemzedékre. A tanítások egyik töredéke azonban India ősrege- és ősmondavilágába is bekerült. Nemcsak az előbbi teremtésmondában, hanem nagyon sok más irodalmi emlékben is olvashatunk jógázó istenekről és hősökről.
A különböző elszórt jógaismereteket és – gyakorlatokat egy Patandzsali nevű bölcs rendszerezte a Kr.e. 4. században a Jógaszútrák c. művében. Ez alkotja a jóga filozófia alapját és befolyásolja valamennyi jóga irányzatot. A jógairodalom másik fontos műve a Kr.e. az 5. és a 2. század között íródott Bhagavad Gíta, amely a hindu vallás legszentebb könyve (Ezekről bővebben itt olvashatsz.)
A jógairodalom egyik legfontosabb műve a Kr.e. az 5. és a 2. század között íródott Bhagavad Gíta, amely a hindu vallás legszentebb könyve. A Bhagavad Gíta, az egyes fejezetek végén a Jóga szent könyveként hivatkozik önmagára, a jóga több változatát is ismerteti a különböző típusú emberek számára, betekintést nyújtva az egyes irányzatok filozófiai hátterébe is.
A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr.e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Vedanta-nak is nevezik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Lénnyel (amelyre Brahmanként vagy Mahatmanként hivatkoznak).