A jóga ösvényein

"Könnyű úgy hinni, ha kiszúrja szemed az igazság, ehhez nincs szükség lelki elmélyülésre. Az érzékfölötti igazságokat azok fedezik fel, akik legyőzik velük született materialista kétkedésüket."

(Pramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza)

A jóga többezer éves története folyamán számos irányzat alakult ki, de valójában mindegyik egyetlenegy problémával foglalkozik: hogy hogyan használd az elméd, hogyan valósítsd meg önmagad. Mindegyik módszer a megvilágosodáshoz való utat keresi. Ezeket a módszereket ill. irányzatokat a jóga ösvényeinek szokták nevezni.

Gyakorlataik sokszor megegyeznek, de el is térhetnek, jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást.

A jóga legismertebb irányzatai

"Tedd, hogy haragodat legyőzze a szeretet; a benned élő rosszat a jóság; az önzésedet a nagylelkűség; a hamisságodat az igazság. Mert a gyűlöletet soha nem fékezheted meg gyűlölettel. A gyűlölet egyetlen orvossága a szeretet."

(Buddha)

Karma jóga

A helyes cselekvés módja, az érdek és motiváció nélküli szolgálat útja. A Karma Jóga célja, hogy megszabaduljunk a karma kötelékétől, amely korlátozza, keretek közé szorítja és akadályozza az élet dinamikus, kreatív, alkotó jellegű kifejeződését.

A Bhagavad Gítában Sri Krisna hangsúlyozza a cselekvés szükségességét, mint az emberivé és emberségessé válásnak, és az isteni kegyelem elnyerésének eszközét. A Karma Jóga nem pusztán testgyakorlat, hanem szádhana, vagyis spirituális, szellemi gyakorlat. A Karma Jóga állapota a széva, a cselekedeteinkben való önzetlen hozzáállás gyakorlásával érhető el, ami hozzáértő szellemi tanító vezetésével lehetséges.

Bhakti jóga

Az odaadás útja, az önmagunknak a tiszta szeretetnek való önzetlen felajánlása, azzal való egyesülése, benne való feloldódása. A Bhakti Jóga az érzések és az érzelmek vezetésének útja, amely eszköz, hogy felismerjük a minden emberi lényben rejlő transzcendens és isteni természetet. Sokan jellemzik az Isten iránti odaadás és a vallásos áhítat jógájaként, amivel vallásos színezetet keltenek, jóllehet a Bhakti Jógán keresztül lehetséges az élet harmóniájának és egységének megismerése is.

Dzsnána jóga

A tudás útja, isten tanulmányozása, a valóság és illúzió közti különbség megértése, annak felismerése, hogy minden, mi valóság az maga isten, vagyis az univerzális szeretet megnyilvánulása. A Dzsnána Jóga az intellektuális tudás gyakorlati bölcsességgé való átalakításának folyamata. A hagyomány szerint a Dzsnána Jóga a belülről eredő tudás, és a legmagasabb meditatív állapot elérésének módszere.

A dzsnána szó "tudást" jelent, de a jógával való összefüggésben a meditatív tudatosság folyamatát jelenti, amely megvilágosodott bölcsességhez vezet. Ez nem egy módszer, amelyben a belsőnkből fakadó kérdésekre ésszerű magyarázatot keresünk, inkább a meditáció része, amely az önvalóra irányuló kutatáshoz és annak megismeréséhez vezet.

Hatha jóga

A fizikai önfegyelem, a testgyakorlás útja. Mi nyugaton ezt a jógaösvényt ismerjük jógaként. Testpozitúrák (ászanák), légzőgyakorlatok (pránajáma) segítségével végső soron a szellem és a lélek megfegyelmezésének útja. A Hatha Jógában leírt gyakorlatok harmonizálják és tisztítják a test rendszereit, összpontosítják a tudatot felkészítve bennünket a haladóbb csakra és kundaliní gyakorlatok végzésére. A Hatha Jóga része a satkarma, a hat fizikai és mentális tisztító gyakorlat, a mudrák és a bandhák, a lelki-élettani energiaoldó gyakorlatok, valamint különböző energiaébresztő gyakorlatok. Az emberi személyiség egyre kifinomultabb szinteken való hangolása vezet a magasabb szintű tudatossághoz és a meditációhoz.

Rádzsa jóga (Ashtanga jóga)

A királyi jóga, a meditáció útja, a kalandozó gondolatok, végső soron teljes tudatunk feletti kontroll elérésének útja. A Rádzsa Jóga alatt általában azt a jóga rendszert értjük, amelyet a bölcs Patanjali írt le a Jóga Szútrák című művében. A Rádzsa Jóga egy átfogó, minden részletre kiterjedő rendszer, amely az emberi viselkedés és a személyiség fejlődésével, finomításával foglalkozik .

Mantra jóga

A mantra jóga talán a legelterjedtebb a szellemi jóga iskolák között.

A hangok jógájának is nevezik, mert a hallásérzeten keresztül éri el az agyműködés befolyásolását. A mantra szó gondolkodási és beszédeszközöket jelent, amelyek révén az idegrendszer befolyásolható. A mantrák voltaképpen hangok, szótagok, szavak, amelyek ismételgetésével - ezt dzsapának nevezik - a jógik speciális pszihés hatásokat kívánnak elérni. A hagyományos írások 70 millió alapmantrát tartanak számon, legalább is állítják, hogy ennyi van, de ezek variációi egyenesen megszámlálhatatlanok.

Laya jóga (Feloldó Jóga)

A befelé fordulás és az éteri test felépítésének gyakorlata elsősorban rítusok (bhakti jóga), koncentrációs gyakorlatok (śakti jóga), mantrázás (mantra jóga) és vizualizációs gyakorlatok (yantra jóga) segítségével. A laya jógában a tanítvány kizár minden külső hangot, csak a szívhangra (anahata nada) figyel, és elméje ebben oldódik fel. A Laya jóga célja a tudat fegyelmezése és az akaraterő kiművelése.

Vedanta jóga

Ez a jóga filozófikus területe, amely a gondolatok, ötletek és ismeretek megosztásának az útja, amely segít az egyénnek megérteni a céljait és a rendeltetését. A legfontosabb tanítása, hogy mi emberek isteni hatalommal rendelkezünk, magunkban hordozzuk az istent, mi magunk is istenek vagyunk. A Veda jelentése ismeret, tudás, az anta jelentése vég. A Vedanta egy alkalmazott filozófia vagy gyakorlat - a tudás útja a megismerés - amely jóval túlnyúlik azon, ahol a tudás véget ér.

Léteznek egyéb jógaváltozatok is, úgymint tantra jóga, kundalini jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purna jóga, anahata jóga, tibeti jóga stb.

^^

© BIKRAM YOGA CENTER BUDAPEST 2008 - 2017