A jógafilozófia alapjai

Bhagavad Gíta

"Ha értelmed a káprázatok zűrzavarából kilép, terhedre lesz már, amit a szent könyvekből tanultál, s az, amit azokból tanulhatsz. Ha pedig tudásod már a szent könyvek tanításával is szemben áll, és te a meditációban sziklaszilárdan elmélyülsz, eléred azt, amit úgy hívnak, hogy: jóga."

(Bhagavad Gíta 2. fejezet, 52-53. vers)

Bhagavad Gíta
Bhagavad Gíta

A Bhagavad-Gítá - minden idők legértékesebb filozófiai és vallási dialógusa - a védikus irodalom egyik alapműve. Eredetileg a Mahábhárata című ősi szanszkrit történelmi eposz része. A Mahábhárata egészen a jelen korszakig felöleli az eseményeket. E kor kezdetén, mintegy ötezer évvel ezelőtt történt, hogy Krisna elbeszélte a Bhagavad-Gítat barátjának és hívének Ardzsunának. Ezt a párbeszédet a világirodalom egyik legalapvetőbb filozófiai párbeszédének tartják. A Gíta a Mahábhárata egyik legnagyobb feszültségű pontján hangzik el, két hatalmas sereg, az öntelt Kuruk és a jámbor Pándavák ütközete előtt. Ardzsuna, a Pándavák legkiválóbb harcosa szorong a beláthatóan sok emberáldozatot követelő harc előtt és kétségeivel Krisnához fordul, akit a Legfelsőbb Istenségnek ismer el. Kérdéseket intéz Hozzá, és párbeszédükből kirajzolódnak a védikus filozófia körvonalai.

A Bhagavad Gíta öt fő témáról tanít

  • az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről,
  • az anyagi természetről,
  • az élőlényekről,
  • az örök időről
  • és a különféle tettekről.

A Bhagavad-Gíta - szó szerinti jelentése "Isten éneke" - tizennyolc fejezetből és hétszáz szanszkrit nyelvű (négysoros) versből áll. A mű a Jóga szent könyveként hivatkozik önmagára, a jóga több változatát is ismerteti a különböző típusú emberek számára, betekintést nyújtva az egyes irányzatok filozófiai hátterébe is. Kr.e. az 5. és a 2. század között íródott és bár a Mahábhárata része önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül óriási, akár a keresztény vallásban a Bibliáé. Filozófiai mélységeit a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte - beleértve például G. W. Hegelt, vagy Albert Einsteint.

Patandzsali jógaszútrái

"A számvetés és az igázás legbenső természetünk feltárását és uralmát jelenti. Ennek elhatározása akkor születik meg bennünk, ha már magunk mögött hagytuk a filozófiákat és a hétköznapi vallásosságot, ha szembe merünk nézni ama egyedüli és magasztos feladatunkkal, amit az Ember megismerésének neveznek."

Patanjali
Patanjali

A különböző elszórt és addig csak szájhagyomány útján történő jógaismereteket és gyakorlatokat egy Patandzsali nevű bölcs rendszerezte a Kr.e. 4. században a Jógaszútrák c. művében. Ez alkotja a jóga filozófia alapját és befolyásolja valamennyi jóga irányzatot. Bölcs mondásai röviden és tömören összefoglalják a jóga ismereteit és az igazságkeresők számára tervszerű útmutatóként szolgálnak a gyakorlatokhoz. Patandzsali célja az volt, hogy a jóga tudományának legfontosabb elemeit világosan követhető rendszerbe és írásba foglalja, hogy az hűen szolgálhassa célját a szenvedő, tévelygő emberiség felemelését az őt megillető magasságba, tulajdonképpen vissza az eredetéhez - az istennel való egységhez.

A klasszikusnak számító Jógaszútra című mű vezérfonalat ad az érdeklődő kezébe, lépésről-lépésre vezetve őt megmutassa az emberi élet céljához, az önmegvalósításhoz, a megvilágosodáshoz vezető ösvényt.

Patandzsáli a Jógaszútrában a jóga céljaként említi meg a mentális folyamatok lecsendesítését (csitta-vritti-niródha), amely a tartós meditáció (djána) és annak elmélyülésével a megvilágosodás (számádhi) eléréséhez vezet. Ehhez be kell tartani a tilalmakat (jama) és az előírásokat (nijama), amelyek szintén részei a nyolc tagból álló rendszernek. Patandzsáli jógáját rádzsa (királyi) vagy ashtanga (nyolc ágú) jógának is nevezik, megkülönböztetve ezzel az irányzatot a hatha jógától.

A tradicionális jóga Patandzsali által megadott nyolc lépcsője

  1. JÁMA: kerülendő dolgok: ártás, hazugság, mértéktelen élvezetek, más javainak eltulajdonítása, fölösleges gyűjtögetés, fölhalmozás
  2. NIJAMA: követendő dolgok: tisztaság, megelégedettség, önuralom, tanulmányok, Isten iránti odaadás
  3. ÁSZANA: különböző testtartások
  4. PRÁNÁJÁMA: légzésszabályozás
  5. PRATJÁHÁRA: az érzékek uralása és befelé fordítása
  6. DHÁRANÁ: koncentráció
  7. DHJÁNA: meditáció
  8. SZAMÁDHI: minden kettősség megszűnte, az EGYSÉG állapota

Ezeken a lépcsőfokokon csak rendszeres gyakorlással lehet haladni.

^^

© BIKRAM YOGA CENTER BUDAPEST 2008 - 2017